Szakmai beszámoló:
A „Művészettörténet mindenkinek” sorozat ötödik évadja ért véget az elmúlt hetekben. Ez egy erősen időrendben haladó, tematikus előadássorozat. Indulásakor a művészet keletkezése, korai története és az ókor művészete volt az 1. év témája, ezt követte a 2. évben a középkor művészettörténete, a jelentős korszakok és ezeknek műveinek bemutatása. A harmadik évadban a késő reneszánsz és a barokk kor követte és ezt folytattuk a megelőző „szemeszterben” a XVIII-XIX. századi művészet történetének képekkel illusztrált 4. évaddal. Most pedig 2025 őszétől már a századforduló európai és magyar művészetét jártuk körbe igen alaposan.
Az előadónk, Ludmann Mihály festőművész, művészettörténész, tanár már több évtizede tart művészettörténeti előadásokat. A képzőművészet mesterei című sorozata sok évig a Budapesti Művelődési Központ (BMK) egyik legnépszerűbb rendezvénye volt. Ennek sikerei nyomán indult útjára a Művészettörténet mindenkinek sorozat, amely szintén nagy érdeklődésnek örvend és pár éve, 2024-től, a BMK költözése nyomán került át hozzánk (TEMI FMH) a rendezvénysorozat. Előadónkról érdemes még tudni, hogy az ELTE BTK filozófia szakán és a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol 1989-ben diplomázott. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumában 30 éven át rajzot és művészettörténetet tanított. Festményei, grafikái a nyolcvanas évek második felétől szerepelnek csoportos és egyéni kiállításokon. Könyveket is illusztrált, főleg szépirodalmi műveket. Szakíróként is ismert. A magyar építészet mestereiről szóló összefoglaló munkája két kötetben jelent meg, de írt könyvet Lechner Ödön életéről, vagy az első világháborúban alkotó művészekről. Rendszeresen publikál, a Pestbuda.hu internetes folyóiratnak képzőművészeti kiállításokról ír kritikákat.
A fent említett előadássorozat a korábbi évek „Művészettörténet mindenkinek” ismeretterjesztő sorozatainak folytatása, amelyben most főként a századfordulós (XIX-XX. sz.) egyetemes és magyar művészetének jelentős korszakairól, kiemelkedő alkotóiról és a létrehozott művekről volt szó, de a XX. század művészetével is foglalkoztunk, magyar vonatkozásokban is. A tematika kialakítása részben a közönség igényeihez is alkalmazkodott, pl. az egyetemes vonatkozások vagy egy-egy irányzat tengerentúli képviselőinek bemutatása. Ez azt jelentette például, hogy a szecesszió művészetével foglalkoztunk elég sokat, mivel több kérdés irányult rá az előadást követő konzultációs sávban. A századforduló elismert nemzetközi mesterei mellett, akiknek az életművének bemutatása szintén szerepelt a sorozatban, ez az időszak a magyar művészet európai jelentőségű művészeinek a kora is volt, akiknek a bemutatása szintén a sorozat hangsúlyos témája volt. Az egyetemes felől szűkítettük a képet a magyar vonatkozások hangsúlyozásával a hazai palettára. Fontos célkitűzés volt számunkra, hogy a résztvevők az előadások nyomán el tudják magukban időben és térben helyezni mind az alkotókat, mind az alkotásokat, miközben a stílusjegyek, azok ismertetőjelei is tisztán megkülönböztethetőek számukra. Annyira gazdag volt a XIX. sz. második felének kínálata, hogy alig fért bele minden tervezett téma az előző évadba kellő mélységgel és részletességgel. De erre épült a 2025/26-os évad tematikája, ezért is kellett 2024/25-ös évadban alaposan végére jutnunk az oda meghatározott témáknak.
A művészettörténet egy nagyon fontos és izgalmas időszakáról a századforduló művészetéről szólt a sorozat folytatása, az elmúlt évad, mely során aztán pedig a XX. sz. első felének művészetében mélyültünk el. Hangsúlyos volt számunkra a szecesszió kialakulása és európai központjainak bemutatása, kiemelve a hasonlóságok mellett a lokális különbségeket is. Ennek az irányzatnak egyik vezéralakja Lechner Ödön volt, akinek nemrégiben ünnepeltük születésének 180. évfordulóját. A magyar és európai kapcsolatok is nagy hangsúlyt kaptak, mint a Münchenben megszülető nagybányai festészet, Rippl-Rónai József francia művészeti kapcsolatai és a gödöllői iskola egyedi és stílusteremtő világa, amely sok rokon vonást mutat az angol művészeti törekvésekkel. Mindemellett olyan alkotókról is szó esett, mint a katalán Gaudi és a bécsi Klimt, akik a századforduló és az utána következő két évtized máig meghatározó közismert művészei voltak.
A vetített képes előadássorozatban az évad során az érdeklődők megismerhették a szecesszió stílusjegyei mellett a századforduló környéki egyetemes és magyar festészet, szobrászat, építészet meghatározó korszakait, sajátosságait is konkrét példákon bemutatva. Sajnos nem minden esetben sikerült az előadások anyagainak egyfajta óravázlatát hazavihető formában is hozzáférhetővé tenni a résztvevőknek, hogy a megszerzett tudásanyag megőrizhető és feleleveníthető legyen számukra, ezen a következő évadban még erősíteni fogunk. A támogatott időszakban a 20 alkalom (+3 évad befejező alkalom a teljesség kedvéért) tematikája volt:
- 05. 07.A magyar szobrászat a XIX. század második felében
- 05. 21. Vincent van Gogh
- 06. 04. Szinyei Merse Pál
- 09. 10. Lechner Ödön építészete
- 09. 24. Rippl-Rónai József festészete
- 10. 08. A bécsi szecesszió építészete
- 10. 22. Gustav Klimt és kortársai
- 11. 05. Antoni Gaudi és a katalán modernizmus
- 11. 19. Ferenczy Károly és a nagybányai festészet
- 12. 03. Az angol és a skót szecesszió művészete
- 12. 17. Körösfői-Kriesch Aladár és a gödöllői iskola
- 01. 07. A francia expresszionizmus
- 01. 21. A kubizmus világa
- 02. 04. A német expresszionizmus
- 02. 18. A müncheni művészet megújulása
- 03. 04. A magyar avantgárd
- 03. 18. A Bauhaus világa
- 04. 01. A szürrealizmus képzőművészete
- 04. 15. Magyar művészet a két világháború között I.
- 04. 29. Magyar művészet a két világháború között II.
- 05. 13. Az amerikai művészet születése, irányzatai
- 05. 27. Új irányzatok a XX. század utolsó harmadában
- 06. 10. A magyar építészet és képzőművészet a II. világháború után
A művészettörténeti sorozat célcsoportja elsősorban azok a művészettörténet iránt érdeklődők voltak, akik elhivatottan szeretnének tanulni, újat látni, a régi ismereteiket felújítani és/vagy az utazásaik során meglátogatott városok, múzeumok olyan műveit feleleveníteni, az élményeiket újra élni, akik számára fontos a művészet világa. Olyanok, akik számára a szabadidő értelmes és hasznos eltöltése alapvető igény, akik eddigi életükben is fontosnak tartották a művészetet és most van idejük a látottakat és az ismereteiket rendezni, rendszerezni és bővíteni. Életkorilag a középiskolás korosztálytól az egyetemistákon át a nyugdíjasokig terjedően széles skálán mozogtak a látogatók, egy-egy alkalom olykor erősen eltérő koreloszlásban. Továbbra is látható a korosztályi változatosság, de mégis többségében a nyugdíjasok látogatták az előadásokat, amihez az is hozzájárulhatott, hogy a XI. kerület idősebb lakóinak célzottan és kedvezményesen is kínáltuk a részvételt. Szeretnénk a továbbiakban a környező kerületek érdeklődőit is még jobban megtalálni és bevonzani a következő évadban, így továbbra is súlyozottan hirdetjük feléjük a sorozatot, reményeink szerint többféle módon is.
A tartósan alacsonyan tartott belépőár is az előadóval egyeztetett stratégia része volt, amivel az ár érzékeny látogatók megtartása mellett az újabb látogatók becsábítása is célunk volt. Gondolkodunk egy esetleges bérletes megoldásban is a következő évad kapcsán az eseti jegyek megtartása mellett, aminek talán még némi közösség alkotó szerepe is lehet a későbbiekre, más csoportok tapasztalatai alapján.
A rendezvényt az NKA Hagyomány- és Ismeretáradás Kollégiuma támogatta.
